A hivatkozás célja
Alapelvek
A hivatkozások alaptípusai
A hivatkozások fajtái
Formai követelmények
Adatelemek (offline és online források)
Bibliográfia-kezelő szoftverek
Néhány magyar példa
A hivatkozás célja lehet:
- egy adott tudományterület eredményeinek ismertetése
- gondolataink alátámasztása, igazolása, mások gondolatainak bírálata
- a máshonnan átvett szövegek, gondolatok, adatok elkülönítése a saját szövegünktől
- a felhasznált források visszakereshetővé tétele mások számára is
…és ha nem hivatkozunk?
PLÁGIUM: mások eredeti műveinek, gondolatainak hivatkozás nélküli átvétele és saját eredményként való feltüntetése
Azon túl, hogy a plágium etikátlan eljárás, a bírálóknak ma már számos plágiumkereső szoftver segít abban, hogy tetten érjék az elkövetőt.
Alapelvek:
- a hivatkozás legyen egyértelmű, a forrás megbízható és pontos
- elsődleges forrásból dolgozzunk, ne vegyük át mások hivatkozásait azok ellenőrzése nélkül
- a felhasznált forrásokról vezessünk folyamatos és pontos listát – irodalomjegyzék elkészítésénél nagy segítségünkre lesz
A hivatkozások alaptípusai:
- parafrázis – tartalmi idézés, saját szavakkal történő kifejtés (oldalszám megadása nem szükséges)
- szószerinti idézés (oldalszám megadása szükséges)
- közvetett – más cikkből, könyvből veszünk át eredeti közleményt (meg kell adnunk, ki, kit, melyik művében idéz)
Hivatkozáslisták:
[szerző neve szerinti ABC rendben, gyakran sorszámozva]
- hivatkozásjegyzék: azon művek jegyzéke, amire dolgozatban konkrétan hivatkoztunk
- irodalomjegyzék (=felhasznált irodalom): minden, a témához kapcsolódó felhasznált szakirodalmat tartalmaz, akár történt rá hivatkozás, akár nem
- bibliográfia: rendszerezett, a téma szempontjából releváns irodalom
Formai követelmények:
Magyarországon évtizedekig az Irodalomtörténeti Közlemények hivatkozási rendszerét használták az irodalomtudományos publikációk idézési gyakorlatában.
2018-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete új címleírási (jegyzetelési, hivatkozási és bibliográfiai) rendszert dolgozott ki, melyet valamennyi kiadványában (intézeti folyóiratok, könyvsorozatok, a Reciti kiadó kötetei, egyedi kiadványok) egységesen használ. 2018 óta ez a hivatkozási rendszer terjed az irodalomtudományi publikációk terén, s nem csupán az MTA ITI kiadványaiban használatos.
A rendszer kidolgozói a címleírási rend alapjául a Chicago Manual of Styles 16. kiadásában összefoglalt bibliográfiai rendet választották, a magyar tipográfiai gyakorlat és szakmai tradíció megkívánta csekély változtatásokkal.
Az Irodalomtudományi Intézet új, egységes címleírási rendjének dokumentációja (PDF 150 kB)
A címleírási szabvány alkalmazását megkönnyítendő a Zotero és az EndNote X7 biblográfiakezelő szoftverekhez stílusfájlokat készítettek az alkotók:
Zotero-sablon
(használati útmutató – 80.2 kB)
forrás: MTA ITI
FIGYELEM!
Intézményenként, intézetenként, tanszékenként, sőt, oktatónként eltérhetnek a „házi szabványok”!
Dolgozatírásnál, tanulmány készítésénél mindig a helyi hivatkozási rend követendő!
Adatelemek:
Általános szabályként a hivatkozás során a mű adatai a következő sorrendben követik egymást (amennyiben a kiadványon megtalálhatóak):
Nyomtatott (vagy más, „fizikai” hordozón megjelent [pl. CD, DVD]) dokumentumok:
- szerző(k)
- kiadási év
- cím-alcím
- kiadás (hányadik kiadás, ill. milyen jellegű kiadás)
- kötet
- kiadási hely
- kiadó vagy folyóirat címe
- oldalszám, terjedelem
- megjegyzés
- ISBN vagy sorozatoknál ISSN szám
Online források:
a) online folyóirat, e-könyv
- a dokumentum szerzője
- a dokumentum címe
- folyóirat címe
- adathordozó típusa
- keltezési/számozási adatok
- a honlap elérési címe <URL>
- elérés dátuma
b) egyéb online forrás
- a dokumentum szerzője
- a dokumentum címe
- a honlap címe
- publikáció helye
- publikáció dátuma
- a honlap elérési címe <URL>
- elérés dátuma
Bibliográfia-kezelő szoftverek:
A „kézi” gyűjtögetésen és szerkesztésen túl rendelkezésre állnak saját gépre telepíthető vagy web alapú programok, amelyek megkönnyíthetik a munkánkat
Pl.: Refworks, Endnote, Procite, ReferenceManager (jellemzően egyetemi/intézményi előfizetés útján használhatók); Zotero (ingyenes, a Windows operációs rendszerhez ill. a Mozilla Firefox böngészőhöz kiegészítőként letölthető)
Íme egy rövid videó, hogyan készítsünk irodalomjegyzéket Zoteroval:
Számos tudományos adatbázis, könyvtári katalógus teszi lehetővé cikkek, könyvek és egyéb formátumú dokumentumok (pl. videók, podcastok) bibliográfiai adatainak különböző formátumban való másolását, vagy egyenesen bibliográfia-kezelő szoftverbe való exportálását.