Válasszunk megfelelő keresőkifejezést!

A túl tág megnevezés (pl. ókori római irodalom) áttekinthetetlenül nagy találati halmazt eredményez, a túl speciális kifejezés (pl. Médea alakja Ovidius episztoláiban) értékelhetetlenül kevés, esetleg nulla találatot ad. Helyesebb középre célozni a kezdő kereső kifejezést, majd a találati halmaz nagyságától függően szűkíteni vagy tágítani a kört (pl. Médea + Ovidius vagy Médea + episztola).

Hogy mi minősül túl tág, illetve túl szűk értelmű kereső kifejezésnek, azt a téma feldolgozottsága határozza meg: minél több szakirodalom van egy adott témáról, annál valószínűbb, hogy egészen speciális keresőkifejezésre is kapunk releváns találatokat.

Ne írjunk mondatokat, ragozott szavakat (hacsak nem állandósult szókapcsolatról, műcímről van szó) a keresőkbe. Az alanyesetben álló szavakat kössük össze logikai operátorokkal:

pl. ‘MEDEIA és OVIDIUS nem ÁTVÁLTOZÁSOK’

Ha a keresett szónak több írásmódja is létezik, érdemes mindet kipróbálni.

Figyeljük meg, hogy milyen nyelvű szövegeket tartalmaz az adatbázis, amelyben keresünk, s annak megfelelően adjuk meg a keresőkifejezést. Pl. a ‘MEDEA és OVIDIUS nem ÁTVÁLTOZÁSOK’ megfelelő lehet a magyar nyelvű Humanus cikkadatbázisban, de a Project Muse zömében angol nyelvű cikkei között célszerű a ‘MEDEA and OVID not METAMORPHOSES’ kifejezést választani.

^

<<