{"id":74,"date":"2016-10-14T14:29:26","date_gmt":"2016-10-14T12:29:26","guid":{"rendered":"https:\/\/konyvmento.wordpress.com\/?page_id=74"},"modified":"2022-11-14T15:35:09","modified_gmt":"2022-11-14T14:35:09","slug":"fogalomtar","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/?page_id=74","title":{"rendered":"Fogalomt\u00e1r"},"content":{"rendered":"\n

A<\/strong><\/a> \nB<\/a> C<\/a> D E<\/a> F G<\/a> H I<\/a> J K<\/a> L<\/a> M N O<\/a> \u00d6 P R<\/a> S<\/a> T<\/a> U \u00dc V Z<\/h3>\n\n\n\n
\n\n\n\n

Absztrakt<\/em><\/h2>\n\n\n\n

A<\/h1>\n

R\u00f6vid kivonat, amely \u00f6sszefoglal\u00f3an ismerteti a publik\u00e1ci\u00f3 tartalm\u00e1t, l\u00e9nyeges meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait, eredm\u00e9nyeit.<\/p><\/p>\n\n\n\n

Adatb\u00e1zis<\/em><\/h2>\n\n\n\n

Egym\u00e1ssal kapcsolatban \u00e1ll\u00f3, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa, struktur\u00e1lt adatok halmaza, amelyb\u0151l az adatb\u00e1ziskezel\u0151 rendszerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel inform\u00e1ci\u00f3kat nyer\u00fcnk ki. Az adat\u00e1llom\u00e1nyb\u00f3l k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le keres\u00e9si m\u00f3dszerekkel, keres\u00e9si m\u0171veletekkel visszakereshet\u0151, rendszerezhet\u0151 a mez\u0151k, adatkock\u00e1k inform\u00e1ci\u00f3tartalma.<\/p>\n\n\n\n

Adathordoz\u00f3<\/em><\/h2>\n\n\n\n

Az inform\u00e1ci\u00f3k t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt fizikai anyag (CD, pendrive, m\u00e1gneslemez, pap\u00edr)<\/em>.<\/p>\n\n\n

<\/p>\n

B<\/h1>\n\n\n

Bibliogr\u00e1fia<\/em><\/h2>\n\n\n\n

K\u00f6nyvek, dokumentumok jegyz\u00e9ke, rendszerezett list\u00e1ja (g\u00f6r. eredet\u0171: biblosz=k\u00f6nyv, grapheion=le\u00edr\u00e1s)<\/em>. A bibliogr\u00e1fia egy adott ter\u00fcletre vonatkoz\u00f3an t\u00e1j\u00e9koztat a megjelent forr\u00e1sokr\u00f3l \u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 irodalomr\u00f3l. Vannak egyetemes, nemzeti \u00e9s szakbibliogr\u00e1fi\u00e1k. Az egyetemes bibliogr\u00e1fi\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1g vagy egy kontinens nyomtatott k\u00f6nyveit \u00e9s m\u00e1s kiadv\u00e1nyait tartj\u00e1k sz\u00e1mon, a nemzeti bibliogr\u00e1fi\u00e1k egy orsz\u00e1g, a szakbibliogr\u00e1fi\u00e1k valamely szakter\u00fclet kiadv\u00e1nyait tartalmazz\u00e1k. Ezen bibliogr\u00e1fi\u00e1k a nyomtatott m\u0171veket \u00e1ltal\u00e1ban valamilyen id\u0151szakra vonatkoz\u00f3an \u00f6sszegzik. Sok foly\u00f3irat k\u00e9sz\u00edt \u00e9vente vagy egy adott id\u0151szakra saj\u00e1t bibliogr\u00e1fi\u00e1t is a megjelent cikkeir\u0151l, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mutat\u00f3kkal kombin\u00e1lva.<\/p>\n\n\n\n

Boole oper\u00e1tor<\/em><\/h2>\n\n\n\n

A Boole-oper\u00e1torok (vagy logikai oper\u00e1torok) arra szolg\u00e1lnak, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 keres\u00e9seket \u00f6sszekapcsoljunk seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel. H\u00e1rom oper\u00e1tort haszn\u00e1lhatunk: and<\/strong>; or<\/strong> \u00e9s not<\/strong>. Ezek elt\u00e9r\u0151 kapcsolatokat l\u00e9tes\u00edtenek az egyes keres\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

    \n
  • AND –<\/strong> A leggyakrabban haszn\u00e1lt Boole-oper\u00e1tor az and<\/strong> (\u00e9s). Seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9t (vagy t\u00f6bb) keres\u00e9s\u00fcnk k\u00f6z\u00f6s r\u00e9sz\u00e9t<\/em> hat\u00e1rozhatjuk meg. Ha egyik keres\u00e9s\u00fcnk a kutya<\/strong>, a m\u00e1sik a macska<\/strong>, akkor p\u00e9ld\u00e1nkban a<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

    kutya and macska<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    azokat a tal\u00e1latokat v\u00e1logatja ki, amelyben a kutya<\/em> \u00e9s<\/strong> a macska<\/em> sz\u00f3 egyar\u00e1nt<\/strong> el\u0151fordul. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a sorrend k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, teh\u00e1t kutya and macska = macska and kutya<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

      \n
    • OR<\/strong> \u2013 Az or<\/strong> (vagy) oper\u00e1tor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9t (de ak\u00e1r t\u00f6bb) sz\u00f3 k\u00f6z\u00fcl vagy az egyiket<\/strong>, vagy a m\u00e1sikat<\/strong> keress\u00fck, vagy mindkett\u0151t<\/strong>, teh\u00e1t a k\u00f6z\u00f6s r\u00e9szt is. P\u00e9ld\u00e1ul:<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

      kutya or macska<\/strong><\/p>\n\n\n\n

      keres\u00e9sekor megtal\u00e1ljuk a kutya<\/em>, megtal\u00e1ljuk a macska<\/em> szavakat is az adatb\u00e1zisban, de azokat is, ahol mindkett\u0151 el\u0151fordul. (Ez a k\u00f6z\u00f6s r\u00e9sz hat\u00e1rozhat\u00f3 meg a fenti and<\/em> oper\u00e1torral.) A sorrend k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, teh\u00e1t kutya or macska = macska or kutya<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

        \n
      • NOT<\/strong> \u2013 A not<\/strong> (de nem) oper\u00e1torral az egyik keres\u00e9s\u00fcnk tal\u00e1lati halmaz\u00e1b\u00f3l kiz\u00e1rhatunk<\/em> egy m\u00e1sik keres\u00e9si felt\u00e9telnek eleget tev\u0151 csoportot. Ezzel lecs\u00f6kken a tal\u00e1lataink sz\u00e1ma, de \u00e9ppen ez\u00e9rt \u00f3vatosan kell haszn\u00e1lnunk ezt az oper\u00e1tort, mert elvesz\u00edthet\u00fcnk hasznos tal\u00e1latokat is. P\u00e9ld\u00e1ul:<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

        kutya not macska<\/strong><\/p>\n\n\n\n

        be\u00edr\u00e1sakor megkeress\u00fck a kutya<\/em> felt\u00e9telt teljes\u00edt\u0151 rekordokat, \u00e9s ezekb\u0151l kivonjuk<\/em> a macska<\/em> sz\u00f3t is tartalmaz\u00f3kat. A sorrendre itt vigy\u00e1zni kell: a kutya not macska m\u00e1st jelent, mint a macska not kutya<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

        A Boole-oper\u00e1torokat az \u00f6sszetett keres\u00e9sekn\u00e9l haszn\u00e1ljuk, azaz \u00f6sszetettebb keres\u00e9si felt\u00e9teleket is megszabhatunk a Boole-oper\u00e1torok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Kereshet\u00fcnk ugyanabban a mez\u0151ben k\u00e9t vagy t\u00f6bb sz\u00f3ra (pl. mindk\u00e9t sz\u00f3 a c\u00edmben), de kombin\u00e1lhatjuk a mez\u0151ket is.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        C<\/h1>\n\n\n

        Cutter-sz\u00e1m<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        A szerz\u0151, illetve a c\u00edm bet\u0171rendben elfoglalt hely\u00e9t mutatja, a k\u00f6nyvek bet\u0171rendes t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l.
        <\/span><\/p>\n\n\n\n

        Csonkol\u00e1s<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Az a technika, amikor sz\u00f6veges adatb\u00e1zisokban val\u00f3 keres\u00e9sn\u00e9l a keresett sz\u00f3nak csak egy r\u00e9szlet\u00e9t \u00edrjuk be, \u00e9s egy speci\u00e1lis karakterrel (pl. * vagy ?) jelezz\u00fck, hogy a sz\u00f3 nem teljes. A legt\u00f6bb rendszer tudja kezelni a jobbr\u00f3l csonkolt szavakat (a sz\u00f3 elej\u00e9t adjuk meg), n\u00e9melyik a balr\u00f3l csonkoltat is (a sz\u00f3 v\u00e9g\u00e9t adjuk meg). Ha pl. az iskol* csonkolt form\u00e1val keres\u00fcnk, akkor lek\u00e9rdezi az iskol\u00e1val kapcsolatos valamennyi adatot, mintha az iskola sz\u00f3 minden lehets\u00e9ges ragozott alakj\u00e1t be\u00edrtuk volna. A magyar nyelvben, annak ragoz\u00f3, illetve v\u00e9gz\u0151d\u00e9seket nagy sz\u00e1mban haszn\u00e1l\u00f3 volta miatt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen haszn\u00e1latos m\u00f3d a keres\u00e9sekben. A csonkol\u00e1s b\u00e1rmennyi karaktert helyettes\u00edt \u00e9s minimum 3 karakter be\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n lehet (pl. muh* ) alkalmazni. A maszkol\u00e1s (jele: ?), egy karaktert helyettes\u00edt.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        E<\/h1>\n\n\n

        ETO (Egyetemes Tizedes Oszt\u00e1lyoz\u00e1s)<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        A hazai k\u00f6nyvt\u00e1rak nagy r\u00e9sze a nemzetk\u00f6zileg elfogadott Egyetemes Tizedes Oszt\u00e1lyoz\u00e1s<\/strong> szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO k\u00f3dolt m\u00f3don sz\u00e1mjegyekkel fejezi ki az emberi ismeretek fogalmait. Nyelvekt\u0151l \u00e9s \u00edr\u00e1sm\u00f3dt\u00f3l f\u00fcggetlen, ez\u00e9rt az eg\u00e9sz vil\u00e1gon alkalmazz\u00e1k. Pl. az 599.742.13<\/strong> sz\u00e1m az \u00e1llatrendszertanon bel\u00fcl a kuty\u00e1t jelenti minden\u00fctt a vil\u00e1gon a term\u00e9szetes nyelven the dog, der hund, eb, kutya stb. helyett. A t\u00e1bl\u00e1zatok korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l nemzetk\u00f6zi szervezet gondoskodik. A rendszer el\u0151nye, hogy a fel\u00e9p\u00edt\u00e9se hierarchikus. Szeml\u00e9letes a fogalmak k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s. Keres\u00e9skor tudunk al\u00e1 \u00e9s f\u00f6l\u00e9rendelt kifejez\u00e9seket keresni. Az ETO az ismereteket t\u00edz f\u0151oszt\u00e1lyba sorolja.<\/p>\n\n\n\n

        0 \u00c1ltal\u00e1nos m\u0171vek<\/p>\n\n\n\n

        1 Filoz\u00f3fia<\/p>\n\n\n\n

        2 Vall\u00e1s<\/p>\n\n\n\n

        3 T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok<\/p>\n\n\n\n

        4 (jelenleg bet\u00f6ltetlen)<\/p>\n\n\n\n

        5 Term\u00e9szettudom\u00e1nyok<\/p>\n\n\n\n

        6 Alkalmazott tudom\u00e1nyok<\/p>\n\n\n\n

        7 M\u0171v\u00e9szetek, sport<\/p>\n\n\n\n

        8 Nyelv \u00e9s irodalom<\/p>\n\n\n\n

        9 T\u00f6rt\u00e9nelem, f\u00f6ldrajz<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        G, GY<\/h1>\n\n\n

        Gy\u0171jt\u0151k\u00f6r<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        F\u0151gy\u0171jt\u0151k\u00f6r \u2013 A k\u00f6nyvt\u00e1r alapvet\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9nek megfelel\u0151 tudom\u00e1nyter\u00fcletek dokumentumai, melyeket az adott int\u00e9zm\u00e9ny teljess\u00e9gre t\u00f6rekedve gy\u0171jt. Mell\u00e9kgy\u0171jt\u0151k\u00f6r \u2013 A f\u0151gy\u0171jt\u0151k\u00f6rh\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3, azt hat\u00e1rter\u00fcletekkel kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 dokumentumokat jel\u00f6li.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        I<\/h1>\n\n\n

        Impakt faktor<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        A foly\u00f3iratok id\u00e9zetelemz\u00e9sen alapul\u00f3 min\u0151s\u00edt\u0151je valamely szakfoly\u00f3irat id\u00e9zetts\u00e9g\u00e9t jelz\u0151 mutat\u00f3. Az impakt faktor a foly\u00f3irat 2 egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vfolyam\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt cikkeinek \u2013 a cikkek sz\u00e1m\u00e1val ar\u00e1nyos\u00edtott \u2013 \u00e1tlagos id\u00e9zetts\u00e9ge a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 3. t\u00e1rgy\u00e9vben. Az \u00e9rt\u00e9k kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa a Thomson Institute for Scientific Information (kor\u00e1bbi nev\u00e9n: Institute for Scientific Information, ISI) adatb\u00e1zisai alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n

        Az impakt faktor (leggyakoribb magyar ford\u00edt\u00e1sban hat\u00e1st\u00e9nyez\u0151) a tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratok \u00e1tlagos id\u00e9zetts\u00e9ge alapj\u00e1n l\u00e9trehozott mutat\u00f3sz\u00e1m. Megalkot\u00f3ja Eugene Garfield, a philadelphiai (PA, USA) Institute for Scientific Information (ISI) alap\u00edt\u00f3 eln\u00f6ke. A Science Citation Index (SCI) kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00f6tetek\u00e9nt megjelen\u0151 Journal Citation Reports (JCR) kiadv\u00e1nyban \u2014 a foly\u00f3iratokra jellemz\u0151 m\u00e1s id\u00e9zetts\u00e9gi adatokkal egy\u00fctt \u2014 1976-ban jelentek meg az impakt faktorok 1974. \u00e9vi id\u00e9zetek alapj\u00e1n kisz\u00e1m\u00edtott \u00e9rt\u00e9kei. Az\u00f3ta \u00e9venk\u00e9nt jelennek meg a JCR k\u00f6tetei a t\u00e1rgy\u00e9vi impakt faktorokkal \u2014 kezdetben nyomtatott k\u00f6tetekben, majd mikrofilmen, CD-ROM-on \u00e9s leg\u00fajabban Interneten hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 adatb\u00e1zis form\u00e1j\u00e1ban (kiz\u00e1r\u00f3lag el\u0151fizet\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra).<\/p>\n\n\n\n

        A szerz\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6rekszenek cikkeiket a lehet\u0151 legmagasabb impakt\u00fa lapban publik\u00e1lni, hiszen ott egyr\u00e9szt t\u00f6bb hivatkoz\u00e1st rem\u00e9lhetnek, m\u00e1sr\u00e9szt szakmai szempontb\u00f3l ezek a foly\u00f3iratok \u00e1ltal\u00e1ban nagyobb preszt\u00edzs\u0171ek. Ezen alapszik, hogy a szerz\u0151k egyes cikkeire, illetve teljes munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra is szok\u00e1s \u00f6sszes\u00edtett (kumulat\u00edv) impakt faktor \u00e9rt\u00e9keket sz\u00e1molni, noha ez ellenkezik a m\u00e9r\u0151sz\u00e1m bevezet\u00e9s\u00e9nek eredeti c\u00e9lj\u00e1val. A foly\u00f3iratok impakt faktora \u00e9vr\u0151l \u00e9vre v\u00e1ltozik. Konkr\u00e9t esetben a cikk megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9re vonatkoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9kr\u0151l \u2013 az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt, ennek hi\u00e1ny\u00e1ban \u2013 a legut\u00f3bbi \u00e9rt\u00e9kr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

        Impresszum<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Az impresszum (lat. impressum a.m. \u2018ki\/benyomtatott\u2019)<\/em> a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, nyomtatott vagy internetes sajt\u00f3term\u00e9kek azon r\u00e9sze (\u00e1ltal\u00e1ban a bels\u0151 c\u00edmlap h\u00e1t\u00e1n vagy az utols\u00f3 oldalon)<\/em>, amely a kiad\u00f3, a nyomda, a szerkeszt\u0151s\u00e9g, illetve a kiadv\u00e1ny legfontosabb adatait tartalmazza.<\/p>\n\n\n\n

        Inform\u00e1ci\u00f3<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Inform\u00e1ci\u00f3nak nevez\u00fcnk minden h\u00edrt, felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1st, tud\u00f3s\u00edt\u00e1st, adatot, mely sz\u00e1munkra ismeretet ny\u00fajt. Az inform\u00e1ci\u00f3 el kell v\u00e1lasztani att\u00f3l az eszk\u00f6zt\u0151l, amely azt hordozza \u00e9s k\u00f6zvet\u00edti: ez az inform\u00e1ci\u00f3hordoz\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

        Leg\u00e1ltal\u00e1nosabb inform\u00e1ci\u00f3hordoz\u00f3 a besz\u00e9d. A nyelv val\u00f3j\u00e1ban egy bonyolult k\u00f3drendszer, a k\u00f6zl\u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se pedig dek\u00f3dol\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n\n\n\n

        Az \u00edr\u00e1s az \u00e9l\u0151besz\u00e9ddel ellent\u00e9tben r\u00f6gz\u00edtett inform\u00e1ci\u00f3hordoz\u00f3. Az \u00edr\u00e1sba foglalt \u00fczenet valamilyen t\u00e1rgyk\u00e9nt is l\u00e9tezik. Azokat a t\u00e1rgyakat, melyek az inform\u00e1ci\u00f3 r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re, k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lnak, dokumentumoknak nevezz\u00fck (pl. k\u00f6nyv, foly\u00f3irat, CD-ROM).<\/p>\n\n\n\n

        Integr\u00e1lt k\u00f6nyvt\u00e1ri rendszer (IKR angolul ILS)<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        A k\u00f6nyvt\u00e1rak sokf\u00e9le feladatait \u2013 beszerz\u00e9s, katalogiz\u00e1l\u00e1s, k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s, stb. \u2013 t\u00e1mogat\u00f3 szoftver. Integr\u00e1ltnak az\u00e9rt h\u00edvj\u00e1k, mert az egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3, egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 munkafolyamatokat t\u00e1mogat\u00f3 modulokat egys\u00e9ges rendszerk\u00e9nt val\u00f3s\u00edtja meg. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 integr\u00e1lt rendszerek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1m\u00fa modulokb\u00f3l \u00e1llhatnak. L\u00e9teznek olyan integr\u00e1lt rendszerek, ahol p\u00e9ld\u00e1ul egy beszerz\u00e9s modul van, \u00e9s olyan is ahol k\u00fcl\u00f6n van v\u00e1lasztva a k\u00f6nyvek \u00e9s a foly\u00f3iratok beszerz\u00e9se.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        K<\/h1>\n\n\n

        K\u00e9r\u0151lap<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        A dokumentumok rakt\u00e1rb\u00f3l val\u00f3 kik\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze, melyen fel kell t\u00fcntetni az adott kiadv\u00e1ny rakt\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1t, c\u00edm\u00e9t, \u00e9vsz\u00e1mot, f\u00fczetsz\u00e1mot \u00e9s az olvas\u00f3 nev\u00e9t. K\u00f6nyvt\u00e1runkban m\u00e1r csak a foly\u00f3iratt\u00e1rban haszn\u00e1latos, a k\u00f6nyvekn\u00e9l kiv\u00e1ltotta az online k\u00e9r\u00e9sind\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        L<\/h1>\n\n\n

        Lexikon<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Az enciklop\u00e9di\u00e1k vagy lexikonok az emberi tud\u00e1s \u00edr\u00e1sos, a fogalmakat valamilyen rend szerint t\u00e1rgyal\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyei.<\/p>\n\n\n\n

        A \u201elexikon\u201d \u00e9s az \u201eenciklop\u00e9dia\u201d is nemzetk\u00f6zi szavak, mindkett\u0151 g\u00f6r\u00f6g-latin k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel ker\u00fclt a vil\u00e1g nyelveibe. A kett\u0151 m\u00e1ra azonos fogalmat takar, a jelent\u00e9s\u00fck \u00e9s a m\u0171faj t\u00f6rt\u00e9nete alapj\u00e1n azonban tehet\u00fcnk finom k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get: a lexikon v\u00e9gs\u0151 soron a g\u00f6r\u00f6g lexisz \u201esz\u00f3\u201d jelent\u00e9s\u0171 sz\u00f3b\u00f3l eredeztethet\u0151, jelent\u00e9se voltak\u00e9ppen: \u201eszavak gy\u0171jtem\u00e9nye, sz\u00f3jegyz\u00e9k, sz\u00f3t\u00e1r\u201d, az enciklop\u00e9dia viszont a g\u00f6r\u00f6g enk\u00fckliosz paideia (\u03b5\u03b3\u03ba\u03cd\u03ba\u03bb\u03b9\u03bf\u03c2 \u03c0\u03b1\u03b9\u03b4\u03b5\u03af\u03b1: \u201e\u00e1ltal\u00e1nos, mindenre kiterjed\u0151 oktat\u00e1s\u201d) kifejez\u00e9sb\u0151l ered, abb\u00f3l olvadt \u00f6ssze egyetlen sz\u00f3v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

        Az enciklop\u00e9di\u00e1k teh\u00e1t ennek megfelel\u0151en a tudom\u00e1ny (vagy egy tudom\u00e1nyter\u00fclet) eg\u00e9sz\u00e9t k\u00edv\u00e1nj\u00e1k fel\u00f6lelni (r\u00e9gebben gyakran hierarchikus rendben, az \u00f6sszetartoz\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat egym\u00e1s mellett t\u00e1rgyalva, l\u00e1sd tezaurusz), m\u00edg a lexikonok nemritk\u00e1n csak kisebb tartom\u00e1ny t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t t\u0171zik ki c\u00e9lul, a fogalmakat pedig bet\u0171rendben k\u00f6zlik, ahogyan el\u0151deik, a sz\u00f3jegyz\u00e9kek. Mi\u00f3ta leg\u00fajabban az enciklop\u00e9di\u00e1k is t\u00f6bbnyire bet\u0171rendben adj\u00e1k a fogalmakat, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g szinte teljesen elhalv\u00e1nyult, a k\u00e9t megnevez\u00e9st szinonimak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k, legfeljebb az etimol\u00f3gi\u00e1val megt\u00e1mogatott jelent\u00e9sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g alapj\u00e1n v\u00e1logatnak egy-egy m\u0171 c\u00e9lja szerint, az enciklop\u00e9dia elnevez\u00e9st az \u00e1tfog\u00f3bb, \u00e1ltal\u00e1nosabb c\u00e9l\u00fa munk\u00e1kra, a lexikon megjel\u00f6l\u00e9st f\u0151k\u00e9nt a specializ\u00e1ltabb gy\u0171jtem\u00e9nyekre tartva fenn, de messze nem teljes k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel.<\/p>\n\n\n\n

        A k\u00e9t megnevez\u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l annyi azonban elmondhat\u00f3, hogy m\u00edg az \u00e1ltal\u00e1nos, \u00e1tfog\u00f3 jelleg\u0171 munk\u00e1k n\u00e9melyike a \u201elexikon\u201d nevet viseli (A Pallas nagy lexikona, Tolnai Vil\u00e1glexikona), addig a r\u00e9szter\u00fcletekkel foglalkoz\u00f3 m\u0171vek meglehet\u0151sen ritk\u00e1n neveztetnek enciklop\u00e9di\u00e1nak (a N\u00e9prajzi lexikon \u00e9s az Orvosi lexikon lexikon, nem N\u00e9prajzi\/Orvosi enciklop\u00e9dia stb.). Az enciklop\u00e9di\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt viszont vannak speci\u00e1lis c\u00e9lra vagy olvas\u00f3k\u00f6rnek sz\u00f3l\u00f3 kiadv\u00e1nyok is (zsebenciklop\u00e9dia, gyermekek enciklop\u00e9di\u00e1ja).<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        O<\/h1>\n\n\n

        Olvas\u00f3jegy<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        A k\u00f6nyvt\u00e1ri szolg\u00e1ltat\u00e1sok haszn\u00e1lat\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges dokumentum. \u00c1ltal\u00e1ban tartalmazza az olvas\u00f3 nev\u00e9t, az olvas\u00f3jegy sz\u00e1m\u00e1t, valamint esetlegesen a lakc\u00edmet \u00e9s az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g idej\u00e9t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1rak az \u00e1ltal\u00e1nos olvas\u00f3jegy mellett \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz haszn\u00e1lat\u00e1hoz \u2013 speci\u00e1lis olvas\u00f3jegyeket is ki\u00e1ll\u00edthatnak. Pl.<\/p>\n\n\n\n

        Regisztr\u00e1ci\u00f3s olvas\u00f3jegy: a k\u00f6nyvt\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n helyben haszn\u00e1lhat\u00f3k ingyenes regisztr\u00e1ci\u00f3s olvas\u00f3jeggyel.<\/p>\n\n\n\n

        Emelt szint\u0171 olvas\u00f3jegy: a zenei- \u00e9s vide\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny, valamint a k\u00f6nyvek, foly\u00f3iratok k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

        Napijegyet \/ t\u00f6bb alkalomra sz\u00f3l\u00f3 jegyet azoknak az olvas\u00f3knak, akik csak egy, vagy n\u00e9h\u00e1ny napra k\u00edv\u00e1nj\u00e1k ig\u00e9nybe venni a k\u00f6nyvt\u00e1rat.<\/p>\n\n\n\n

        OPAC (Online Public Access Catalog)<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        \u2018Online Public Access Catalog\u2019 nyilv\u00e1nos sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f6nyvt\u00e1ri katal\u00f3gus. Az \u00e1llom\u00e1ny sokoldal\u00fa visszakereshet\u0151s\u00e9g\u00e9t biztos\u00edtja. Olyan sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes katal\u00f3gus, mely nyilv\u00e1nos, b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen\u00fcl, \u00e1ltal\u00e1ban ingyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zaton. Az OPAC p\u00e1ratlan el\u0151nye, hogy t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben korl\u00e1tlanul haszn\u00e1lhat\u00f3, ugyanahhoz az adathoz, inform\u00e1ci\u00f3hoz egyidej\u0171leg t\u00f6bben hozz\u00e1f\u00e9rhetnek. Az OPAC hagyom\u00e1nyos katal\u00f3gusc\u00e9dul\u00e1i a rekordok. A katal\u00f3gusc\u00e9dula adatai a rekord egyes mez\u0151inek felelnek meg. Az OPAC-ok mindig az adott k\u00f6nyvt\u00e1rban haszn\u00e1lt integr\u00e1lt k\u00f6nyvt\u00e1ri rendszerre \u00e9p\u00fclnek. Ez\u00e9rt keres\u0151fel\u00fclet\u00fck elt\u00e9r\u0151 lehet.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        R<\/h1>\n\n\n

        Relev\u00e1ns tal\u00e1lat<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Az inform\u00e1ci\u00f3keres\u00e9s sor\u00e1n kapott tal\u00e1latok azon r\u00e9sz\u00e9t nevezz\u00fck relev\u00e1nsnak, amely a keres\u00e9s t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, teh\u00e1t a keres\u00e9st v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra inform\u00e1ci\u00f3t hordoz. Az informatika ma rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6zei nem teszik lehet\u0151v\u00e9, hogy a dokumentumok relev\u00e1ns vagy irrelev\u00e1ns volt\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel egy\u00e9rtelm\u0171en el lehessen d\u00f6nteni. A keres\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t fejezi ki a relevancia, mely a tal\u00e1lati halmaz min\u0151s\u00e9gi jellemz\u0151je: mekkora a keres\u0151k\u00e9rd\u00e9s alapj\u00e1n a halmazba tartoz\u00f3 t\u00e9telek ar\u00e1nya a tal\u00e1lati halmaz m\u00e9ret\u00e9hez viszony\u00edtva. A tal\u00e1lati halmaz teljess\u00e9ge pedig azt fejezi ki, hogy mekkora a megtal\u00e1lt, relev\u00e1ns dokumentumok ar\u00e1nya az adatb\u00e1zisban tal\u00e1lhat\u00f3, a keres\u0151kifejez\u00e9sre illeszked\u0151 dokumentumk\u00e9pekhez viszony\u00edtva (ide\u00e1lis esetben 100%).<\/p>\n\n\n\n

        Repozit\u00f3rium<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Int\u00e9zm\u00e9nyi dokumentumt\u00e1r. A repozit\u00f3rium egyetemeken \u00e9s kutat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyekben m\u0171k\u00f6d\u0151 dokumentumszerver, amely tudom\u00e1nyos anyagok archiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s vil\u00e1gszerte d\u00edjmentes hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re szolg\u00e1l. Szakszer\u0171en felt\u00e1rja a felt\u00f6lt\u00f6tt dokumentumokat, \u00f6sszekapcsolja a megl\u00e9v\u0151 adatb\u00e1zisokkal \u00e9s egyben m\u00f3dot ad arra, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le repozit\u00f3riumindexel\u0151 rendszerek a felt\u00f6lt\u00f6tt anyagokat hat\u00e9konyan bekapcsolj\u00e1k a vil\u00e1g tudom\u00e1nyos v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        S<\/h1>\n\n\n

        SFX<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Az SFX k\u00f6rnyezet\u00e9rz\u00e9keny hivatkoz\u00e1sokat szolg\u00e1ltat foly\u00f3iratcikkek teljes sz\u00f6vegeihez \u00e9s m\u00e1s, a k\u00f6nyvt\u00e1rak \u00e1ltal defini\u00e1lt forr\u00e1sokhoz, p\u00e9ld\u00e1ul az online katal\u00f3gus helyi p\u00e9ld\u00e1nyaihoz, aj\u00e1nlott sz\u00e1ll\u00edt\u00f3khoz, kapcsol\u00f3d\u00f3 webes forr\u00e1sokhoz \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz, valamint helyi inform\u00e1ci\u00f3s gy\u0171jtem\u00e9nyekhez.<\/p>\n\n\n

        <\/p>\n

        T<\/h1>\n\n\n

        Tal\u00e1lati halmaz<\/em><\/h2>\n\n\n\n

        Valamely keres\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6v\u0151 lista, amely tartalmazza az adott kifejez\u00e9sre vonatkoz\u00f3 relev\u00e1ns elemeket.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        A B C D E F G H I J K L M N O \u00d6 P R S T…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"aioseo_notices":[],"jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/Pb70B2-1c","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/74"}],"collection":[{"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=74"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/74\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1627,"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/74\/revisions\/1627"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/minerva.mtak.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=74"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}