A B C D E F G H I J K L M N O Ö P R S T U Ü V Z

Absztrakt

A

Rövid kivonat, amely összefoglalóan ismerteti a publikáció tartalmát, lényeges megállapításait, eredményeit.

Adatbázis

Egymással kapcsolatban álló, különböző típusú, strukturált adatok halmaza, amelyből az adatbáziskezelő rendszerek segítségével információkat nyerünk ki. Az adatállományból különféle keresési módszerekkel, keresési műveletekkel visszakereshető, rendszerezhető a mezők, adatkockák információtartalma.

Adathordozó

Az információk tárolására használt fizikai anyag (CD, pendrive, mágneslemez, papír).

B

Bibliográfia

Könyvek, dokumentumok jegyzéke, rendszerezett listája (gör. eredetű: biblosz=könyv, grapheion=leírás). A bibliográfia egy adott területre vonatkozóan tájékoztat a megjelent forrásokról és a rendelkezésre álló irodalomról. Vannak egyetemes, nemzeti és szakbibliográfiák. Az egyetemes bibliográfiák az egész világ vagy egy kontinens nyomtatott könyveit és más kiadványait tartják számon, a nemzeti bibliográfiák egy ország, a szakbibliográfiák valamely szakterület kiadványait tartalmazzák. Ezen bibliográfiák a nyomtatott műveket általában valamilyen időszakra vonatkozóan összegzik. Sok folyóirat készít évente vagy egy adott időszakra saját bibliográfiát is a megjelent cikkeiről, különféle mutatókkal kombinálva.

Boole operátor

A Boole-operátorok (vagy logikai operátorok) arra szolgálnak, hogy különböző kereséseket összekapcsoljunk segítségükkel. Három operátort használhatunk: and; or és not. Ezek eltérő kapcsolatokat létesítenek az egyes keresések között.

AND – A leggyakrabban használt Boole-operátor az and (és). Segítségével két (vagy több) keresésünk közös részét határozhatjuk meg. Ha egyik keresésünk a kutya, a másik a macska, akkor példánkban a

kutya and macska

azokat a találatokat válogatja ki, amelyben a kutya és a macska szó egyaránt előfordul. Ebből következik, hogy a sorrend közömbös, tehát kutya and macska = macska and kutya.

OR – Az or (vagy) operátor segítségével két (de akár több) szó közül vagy az egyiket, vagy a másikat keressük, vagy mindkettőt, tehát a közös részt is. Például:

kutya or macska

keresésekor megtaláljuk a kutya, megtaláljuk a macska szavakat is az adatbázisban, de azokat is, ahol mindkettő előfordul. (Ez a közös rész határozható meg a fenti and operátorral.) A sorrend közömbös, tehát kutya or macska = macska or kutya.

NOT – A not (de nem) operátorral az egyik keresésünk találati halmazából kizárhatunk egy másik keresési feltételnek eleget tevő csoportot. Ezzel lecsökken a találataink száma, de éppen ezért óvatosan kell használnunk ezt az operátort, mert elveszíthetünk hasznos találatokat is. Például:

kutya not macska

beírásakor megkeressük a kutya feltételt teljesítő rekordokat, és ezekből kivonjuk a macska szót is tartalmazókat. A sorrendre itt vigyázni kell: a kutya not macska mást jelent, mint a macska not kutya.

A Boole-operátorokat az összetett kereséseknél használjuk, azaz összetettebb keresési feltételeket is megszabhatunk a Boole-operátorok segítségével. Kereshetünk ugyanabban a mezőben két vagy több szóra (pl. mindkét szó a címben), de kombinálhatjuk a mezőket is.

C

Cutter-szám

A szerző, illetve a cím betűrendben elfoglalt helyét mutatja, a könyvek betűrendes tárolására szolgál.

Csonkolás

Az a technika, amikor szöveges adatbázisokban való keresésnél a keresett szónak csak egy részletét írjuk be, és egy speciális karakterrel (pl. * vagy ?) jelezzük, hogy a szó nem teljes. A legtöbb rendszer tudja kezelni a jobbról csonkolt szavakat (a szó elejét adjuk meg), némelyik a balról csonkoltat is (a szó végét adjuk meg). Ha pl. az iskol* csonkolt formával keresünk, akkor lekérdezi az iskolával kapcsolatos valamennyi adatot, mintha az iskola szó minden lehetséges ragozott alakját beírtuk volna. A magyar nyelvben, annak ragozó, illetve végződéseket nagy számban használó volta miatt, különösen használatos mód a keresésekben. A csonkolás bármennyi karaktert helyettesít és minimum 3 karakter beírása után lehet (pl. muh* ) alkalmazni. A maszkolás (jele: ?), egy karaktert helyettesít.

E

ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

A hazai könyvtárak nagy része a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO kódolt módon számjegyekkel fejezi ki az emberi ismeretek fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák. Pl. az 599.742.13 szám az állatrendszertanon belül a kutyát jelenti mindenütt a világon a természetes nyelven the dog, der hund, eb, kutya stb. helyett. A táblázatok korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. A rendszer előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Szemléletes a fogalmak közötti összefüggés. Kereséskor tudunk alá és fölérendelt kifejezéseket keresni. Az ETO az ismereteket tíz főosztályba sorolja.

0 Általános művek

1 Filozófia

2 Vallás

3 Társadalomtudományok

4 (jelenleg betöltetlen)

5 Természettudományok

6 Alkalmazott tudományok

7 Művészetek, sport

8 Nyelv és irodalom

9 Történelem, földrajz

G, GY

Gyűjtőkör

Főgyűjtőkör – A könyvtár alapvető szolgáltatási kötelezettségének megfelelő tudományterületek dokumentumai, melyeket az adott intézmény teljességre törekedve gyűjt. Mellékgyűjtőkör – A főgyűjtőkörhöz kapcsolódó, azt határterületekkel kiegészítő dokumentumokat jelöli.

I

Impakt faktor

A folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató. Az impakt faktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek – a cikkek számával arányosított – átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (korábbi nevén: Institute for Scientific Information, ISI) adatbázisai alapján történik.

Az impakt faktor (leggyakoribb magyar fordításban hatástényező) a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám. Megalkotója Eugene Garfield, a philadelphiai (PA, USA) Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként megjelenő Journal Citation Reports (JCR) kiadványban — a folyóiratokra jellemző más idézettségi adatokkal együtt — 1976-ban jelentek meg az impakt faktorok 1974. évi idézetek alapján kiszámított értékei. Azóta évenként jelennek meg a JCR kötetei a tárgyévi impakt faktorokkal — kezdetben nyomtatott kötetekben, majd mikrofilmen, CD-ROM-on és legújabban Interneten hozzáférhető adatbázis formájában (kizárólag előfizetők számára).

A szerzők általában törekszenek cikkeiket a lehető legmagasabb impaktú lapban publikálni, hiszen ott egyrészt több hivatkozást remélhetnek, másrészt szakmai szempontból ezek a folyóiratok általában nagyobb presztízsűek. Ezen alapszik, hogy a szerzők egyes cikkeire, illetve teljes munkásságára is szokás összesített (kumulatív) impakt faktor értékeket számolni, noha ez ellenkezik a mérőszám bevezetésének eredeti céljával. A folyóiratok impakt faktora évről évre változik. Konkrét esetben a cikk megjelenésének évére vonatkozó értékről – az egyszerűség kedvéért, ennek hiányában – a legutóbbi értékről beszélünk.

Impresszum

Az impresszum (lat. impressum a.m. ‘ki/benyomtatott’) a különféle, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek azon része (általában a belső címlap hátán vagy az utolsó oldalon), amely a kiadó, a nyomda, a szerkesztőség, illetve a kiadvány legfontosabb adatait tartalmazza.

Információ

Információnak nevezünk minden hírt, felvilágosítást, tudósítást, adatot, mely számunkra ismeretet nyújt. Az információ el kell választani attól az eszköztől, amely azt hordozza és közvetíti: ez az információhordozó.

Legáltalánosabb információhordozó a beszéd. A nyelv valójában egy bonyolult kódrendszer, a közlés megértése pedig dekódolással történik.

Az írás az élőbeszéddel ellentétben rögzített információhordozó. Az írásba foglalt üzenet valamilyen tárgyként is létezik. Azokat a tárgyakat, melyek az információ rögzítésére, közvetítésére és megőrzésére szolgálnak, dokumentumoknak nevezzük (pl. könyv, folyóirat, CD-ROM).

Integrált könyvtári rendszer (IKR angolul ILS)

A könyvtárak sokféle feladatait – beszerzés, katalogizálás, kölcsönzés, stb. – támogató szoftver. Integráltnak azért hívják, mert az egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő munkafolyamatokat támogató modulokat egységes rendszerként valósítja meg. A különböző integrált rendszerek különböző számú modulokból állhatnak. Léteznek olyan integrált rendszerek, ahol például egy beszerzés modul van, és olyan is ahol külön van választva a könyvek és a folyóiratok beszerzése.

K

Kérőlap

A dokumentumok raktárból való kikérésének eszköze, melyen fel kell tüntetni az adott kiadvány raktári számát, címét, évszámot, füzetszámot és az olvasó nevét. Könyvtárunkban már csak a folyóirattárban használatos, a könyveknél kiváltotta az online kérésindítás lehetősége.

L

Lexikon

Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

A „lexikon” és az „enciklopédia” is nemzetközi szavak, mindkettő görög-latin közvetítéssel került a világ nyelveibe. A kettő mára azonos fogalmat takar, a jelentésük és a műfaj története alapján azonban tehetünk finom különbséget: a lexikon végső soron a görög lexisz „szó” jelentésű szóból eredeztethető, jelentése voltaképpen: „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”, az enciklopédia viszont a görög enkükliosz paideia (εγκύκλιος παιδεία: „általános, mindenre kiterjedő oktatás”) kifejezésből ered, abból olvadt össze egyetlen szóvá.

Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánják felölelni (régebben gyakran hierarchikus rendben, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva, lásd tezaurusz), míg a lexikonok nemritkán csak kisebb tartomány tárgyalását tűzik ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közlik, ahogyan elődeik, a szójegyzékek. Mióta legújabban az enciklopédiák is többnyire betűrendben adják a fogalmakat, a különbség szinte teljesen elhalványult, a két megnevezést szinonimaként használják, legfeljebb az etimológiával megtámogatott jelentéskülönbség alapján válogatnak egy-egy mű célja szerint, az enciklopédia elnevezést az átfogóbb, általánosabb célú munkákra, a lexikon megjelölést főként a specializáltabb gyűjteményekre tartva fenn, de messze nem teljes következetességgel.

A két megnevezés alkalmazásáról annyi azonban elmondható, hogy míg az általános, átfogó jellegű munkák némelyike a „lexikon” nevet viseli (A Pallas nagy lexikona, Tolnai Világlexikona), addig a részterületekkel foglalkozó művek meglehetősen ritkán neveztetnek enciklopédiának (a Néprajzi lexikon és az Orvosi lexikon lexikon, nem Néprajzi/Orvosi enciklopédia stb.). Az enciklopédiák között viszont vannak speciális célra vagy olvasókörnek szóló kiadványok is (zsebenciklopédia, gyermekek enciklopédiája).

O

Olvasójegy

A könyvtári szolgáltatások használatához szükséges dokumentum. Általában tartalmazza az olvasó nevét, az olvasójegy számát, valamint esetlegesen a lakcímet és az érvényesség idejét. Különböző könyvtárak az általános olvasójegy mellett – különböző szolgáltatásokhoz használatához – speciális olvasójegyeket is kiállíthatnak. Pl.

Regisztrációs olvasójegy: a könyvtár területén helyben használhatók ingyenes regisztrációs olvasójeggyel.

Emelt szintű olvasójegy: a zenei- és videó gyűjtemény, valamint a könyvek, folyóiratok kölcsönzéséhez.

Napijegyet / több alkalomra szóló jegyet azoknak az olvasóknak, akik csak egy, vagy néhány napra kívánják igénybe venni a könyvtárat.

OPAC (Online Public Access Catalog)

‘Online Public Access Catalog’ nyilvános számítógépes könyvtári katalógus. Az állomány sokoldalú visszakereshetőségét biztosítja. Olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen hozzáférhető a számítógépes hálózaton. Az OPAC páratlan előnye, hogy térben és időben korlátlanul használható, ugyanahhoz az adathoz, információhoz egyidejűleg többen hozzáférhetnek. Az OPAC hagyományos katalóguscédulái a rekordok. A katalóguscédula adatai a rekord egyes mezőinek felelnek meg. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári rendszerre épülnek. Ezért keresőfelületük eltérő lehet.

R

Releváns találat

Az információkeresés során kapott találatok azon részét nevezzük relevánsnak, amely a keresés témájához kapcsolódik, tehát a keresést végző személy számára információt hordoz. Az informatika ma rendelkezésre álló eszközei nem teszik lehetővé, hogy a dokumentumok releváns vagy irreleváns voltát számítógéppel egyértelműen el lehessen dönteni. A keresés hatékonyságának értékelését fejezi ki a relevancia, mely a találati halmaz minőségi jellemzője: mekkora a keresőkérdés alapján a halmazba tartozó tételek aránya a találati halmaz méretéhez viszonyítva. A találati halmaz teljessége pedig azt fejezi ki, hogy mekkora a megtalált, releváns dokumentumok aránya az adatbázisban található, a keresőkifejezésre illeszkedő dokumentumképekhez viszonyítva (ideális esetben 100%).

Repozitórium

Intézményi dokumentumtár. A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. Szakszerűen feltárja a feltöltött dokumentumokat, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal és egyben módot ad arra, hogy a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos vérkeringésébe.

S

SFX

Az SFX környezetérzékeny hivatkozásokat szolgáltat folyóiratcikkek teljes szövegeihez és más, a könyvtárak által definiált forrásokhoz, például az online katalógus helyi példányaihoz, ajánlott szállítókhoz, kapcsolódó webes forrásokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint helyi információs gyűjteményekhez.

T

Találati halmaz

Valamely keresés eredményeként létrejövő lista, amely tartalmazza az adott kifejezésre vonatkozó releváns elemeket.