Hogyan hivatkozzak?

A hivatkozás célja

Alapelvek

A hivatkozások alaptípusai

A hivatkozások fajtái

Formai követelmények

Adatelemek (offline és online források)

Bibliográfia-kezelő szoftverek

Néhány magyar példa


A hivatkozás célja:

  • egy adott tudományterület eredményeit ismertessük
  • gondolatainkat alátámasztjuk, igazoljuk, bíráljuk másokét
  • elkülönítsük a saját szövegünktől a máshonnan átvett szövegeket, gondolatokat, adatokat
  • a felhasznált forrásokat visszakereshetővé tesszük mások számára is

…és ha nem hivatkozunk?

PLÁGIUM: mások eredeti műveinek, gondolatainak hivatkozás nélküli átvétele és saját eredményként való feltüntetése

^

Alapelvek:

  • a hivatkozás legyen egyértelmű, a forrás megbízható és pontos
  • elsődleges forrásból dolgozzunk, ne vegyük át mások hivatkozásait azok ellenőrzése nélkül
  • a felhasznált forrásokról vezessünk folyamatos és pontos listát – irodalomjegyzék elkészítésénél nagy segítségünkre lesz

^

A hivatkozások alaptípusai:

  • parafrázis – tartalmi idézés, saját szavakkal történő kifejtés (oldalszám megadása nem szükséges)
  • szószerinti idézés (oldalszám megadása szükséges)
  • közvetett –  más cikkből, könyvből veszünk át eredeti közleményt (meg kell adnunk, ki, kit, melyik művében idéz)

^

Fajtái:

[szerző neve szerinti ABC rendben, gyakran sorszámozva]

  • hivatkozásjegyzék: azon művek jegyzéke, amire dolgozatban konkrétan hivatkoztunk
  • irodalomjegyzék (=felhasznált irodalom): minden témához kapcsolódó felhasznált szakirodalmat tartalmaz, akár történt rá hivatkozás, akár nem
  • bibliográfia: rendszerezett, a téma szempontjából releváns irodalom

^

Formai követelmények:

Magyarországon az 1991-től hatályos ISO 960: 1987-es szabvány szabályozza a hivatkozás követelményeit.

Tudományterületenként eltérő formátumok terjedtek el, melyek közül néhány fontosabb:

FIGYELEM!

Intézményenként, intézetenként, tanszékenként, sőt, oktatónként eltérhetnek a „házi szabványok”!

Dolgozatírásnál mindig a helyi hivatkozási rend követendő!

^

Adatelemek:

Általános szabályként a hivatkozás során a mű adatai a következő sorrendben követik egymást (amennyiben a kiadványon megtalálhatóak):

Nyomtatott (vagy más, „fizikai” hordozón megjelent [pl. CD, DVD]) dokumentumok:

  • szerző(k)
  • kiadási év
  • cím-alcím
  • kiadás (hányadik kiadás, ill. milyen jellegű kiadás)
  • kötet
  • kiadási hely
  • kiadó vagy folyóirat címe
  • oldalszám, terjedelem
  • megjegyzés
  • ISBN vagy sorozatoknál ISSN szám

Online források:

a) online folyóirat, e-könyv

  • a dokumentum szerzője
  • a dokumentum címe
  • folyóirat címe
  • adathordozó típusa
  • keltezési/számozási adatok
  • a honlap elérési címe <URL>
  • elérés dátuma

b) egyéb online forrás

  • a dokumentum szerzője
  • a dokumentum címe
  • a honlap címe
  • publikáció helye
  • publikáció dátuma
  • a honlap elérési címe <URL>
  • elérés dátuma

^

Bibliográfia-kezelő szoftverek:

A „kézi” gyűjtögetésen és szerkesztésen túl rendelkezésre állnak saját gépre telepíthető vagy web alapú programok, amelyek megkönnyíthetik a munkánkat

Pl.: Refworks, Endnote, Procite, ReferenceManager (jellemzően egyetemi/intézményi előfizetés útján használhatók); Zotero (ingyenes, a Windows operációs rendszerhez ill. a Mozilla Firefox böngészőhöz kiegészítőként letölthető)

Íme egy rövid videó, hogyan készítsünk irodalomjegyzéket Zoteroval:

Számos (különösen külföldi) tudományos adatbázis lehetővé teszi a cikkek bibliográfiai adatainak különböző formátumban v. egyenesen bibliográfia-kezelő szoftverbe való exportálását.

^

Néhány magyar példa:

Fontosabb folyóiratok önálló hivatkozási rendszerei

Bővebb információ