Forráskritika – Honnan (ne) merítsek?

Forráskritika

Arról, milyen szerepet szánjunk az internetes forrásoknak a tudományos munkák, egyetemi dolgozatok elkészítésében, általában két szélsőséges véleményt ismerünk. Az egyik szerint lassan nincs is már szükség könyvekre, nyomtatott dokumentumokra, hisz minden megtalálható az interneten, a másik óvatosságra int, mondván, az interneten csupa ellenőrizetlen információ lelhető fel, így veszélyesnek tartja az online források beépítését a tudományos munkákba. Az igazság, ahogy lenni szokott, a kettő között van. Az interneten valóban sok az ellenőrizetlen információ, ám számos igen nívós nemzetközi folyóirat teszi itt közzé cikkeit, számos színvonalas kiadó publikál elektronikus könyveket, rengeteg egyetem, illetve más tudományos intézmény üzemeltet értékes, megbízható információkat nyújtó weboldalakat.

Szemináriumi dolgozatainkat, szakdolgozatainkat jelentősen értékesebbé tehetik a többnyire könyvtárakban elérhető előfizetéses adatbázisokban található külföldi szakcikkek megfelelően hivatkozott gondolatai, a tudományos publikációknak pedig elengedhetetlen tartozéka az idegen nyelvű kurrens szakirodalom eredményeinek beépítése.

Az előfizetéses adatbázisok megismerésében, használatában a könyvtárakban a tájékoztató szolgálat segíthet.

Fontos alapelvek az internetes források felhasználásához:

  • Az általános keresőben is választhatjuk a speciális keresés opciót: szűkítsünk fájltípusra, nyelvre, kapcsoljuk össze a keresőszavakat logikai operátorokkal, igyekezzünk már a kereséskor testre szabni, mire vagyunk kíváncsiak. Bár a Google igyekszik relevancia szerint rendezni a találatokat, ne dőljünk be az első néhány találatnak.
  • Mindig ellenőrizzük, kinek, melyik intézménynek az oldalára irányít bennünket az általános keresőmotor. Keressünk referenciákat, ellenőrizzük, hogy az adott oldalt kik és milyen céllal hozták létre, célszerű megnézni az oldal impresszumát. Ha ilyet nem találunk, inkább keresgéljünk tovább!
  • Ne csak általános keresőmotor(oka)t használjunk! Az információs központok, könyvtárak rengeteg igen nívós adatbázis-szolgáltató tudományos gyűjteményeit teszik hozzáférhetővé egy éves beiratkozási díj ellenében, esetleg napidíjjal, sőt, gyakran akár ingyen is. Legyünk igényesek, keressünk a dolgozatainkhoz nívós, aktuális szakirodalmat professzionális eszközökkel!
  • A hivatkozás nélküli másolás plágiumnak minősül! Hagyjuk a plágiumot, hivatkozzunk az internetes forrásokra is korrekt módon, előírásszerűen. Egyrészt komolyabb helyeken ma már (és egyre inkább) igen jó plágiumkereső szoftvereket alkalmaznak, így a lebukás veszélye egyre nő, másrészt önbecsülésünknek is jót tesz egy-egy komoly munkával elkészített és pozitív értékelést kapott dolgozat.

Fodorné Tóth Krisztina kommunikációkutató, egyetemi tanársegéd (PTE FEEK) írása az internetes forráskritkáról: